weerlabyrinthus

csonto.andras@mikroweb.hu (E-mail address not verified) says:
 te ábel vagy






nevettem

még maradnék
de tényleg mennem kell

nabazmeg.
(nem, már nem vagyok az a lány, aki a blogjában sír)


-kijössz?
-nem.


ez volt az első beszélgetésünk.
már majdnem elfelejtettem, hogy milyen hideg vagy

sajnos semmiféle újrakezdés nincs.
a nyár kezdetekor letettem a problémákat és belefutottam a szabadságba. de a problémák megvártak. még csak nem is porosodtak. szóval most újra itt van az egész, ott folytathatom, ahol abbahagytam. nice.
a rendszer is ugyanaz. feszülő szálak az emberek között.
valami laza? srác mosolya.
mit számít.
ébredj!
ezt mondanám magamnak.
itt az ideje kijózanodni. hideg van. ősz van. nem élhetek örökké puhán.

itt az ősz
bömbikél odakint a szél

nahát. vége van a nyárnak. biztosan valamit elfelejtettem. de kár

ő, aki lerágta a körmeimet

a minap találkoztunk az aluljárónál, kérdezte merre megyek, mondtam hogy hazafelé, erre ő: nem akarod megnézni a gellért-hegyet?
jó, miért ne. mondjuk ott fogok lakni jövő héttől. de miért is ne. akár most is nézegethetem.
mondta hogy van egy üveg bora.
én meg mondtam hogy van nálam whiskey.
villamosoztunk.

összevissza beszéltünk.
aztán kaptam egy smst. szóval most mégis leszállnék.
nem jössz még egy megállót?
nem lehet, sietnem kell.
hát jó, akkor szia.

ő, aki lerágta a körmeimet
talán régen jobban szeretett.